Lássuk is első igazi napunkat, merthát hiába tart a lázas készülődés és tervezgetés már November óta, az mégsem az igazi.
Felpakoltuk a télen összeharácsolt kincseinket, barátainkat és irány.
Mivel Adri jelenleg Máltán él, így ő nem emelhette személyesen az esemény fényét.
Megszivatni viszont 2000 kilométerről is képes, thanks god. Nem is lenne az igazi, ha reggel nem kellene még miatta lótnifutni. Arra ugyanis volt esze - hanyatthomlok elmenekülés közben - hogy a lelkemre kösse a Jeti auto létfontosságú sétáltatását. Tavaly óta már KoltiMicó is a családunk oszlopos tagja, de a kiváló és gazdaságosan üzemeltethető Jetiautóról sem tudunk lemondani. Nem is lenne ésszerű lépés...Naszóval a baszott fogalmit kerestem álló reggel, bár tényleg minek ha aztán nélküle is elindultam. My bad. A messzeségban is fellobbanó haragomat még az sem enyihítette, hogy a ezen a napon született ez a hóhányó. Boldog Szülnapot Drágaságom!
Végre felvehettük a tűkön ülő utastársakat, jelesül Gét és a Garancsiakat. Legalább valaki miatt tényleg érdemes volt a Jetit megtartani, mert Marcika kedvence még mindig ez a böhöm majom.
Az út békés nézelődéssel telt, köszöntünk az AntikCentrumnak, a Frissnek, a Gazdaboltnak, a lovaknak, teheneknek és a falunak.
Sietnünk is kellett, mert a helyszínen további résztvevőket vártunk, akiknek friss kávét is ígértünk...
Tadam, jelentem minden egyben...
Az új telek szemétdombjáról kiásott hóvirág is megmaradt...
Még télies a táj, de fantasztikus időnk volt...
Ezt a képet nézve, jól döntöttünk azzal, hogy idei jelszavunknak a metszést választottuk...
Tavaly ősszel több új gyümölcsfát vettünk, azért mert több a hely is, meg mert az egyetlen értékelhető fánk a cseresznye beadta a kulcsot. Sokáig reménykedtünk, de végül felemésztette valamilyen gombás fertőzés. A Jánosoktól kapott barackok szépen nőnek, ezért is kaptunk vérszemet. Szóval bár a következő kép alaján nem úgy tunik, de a metszés minden csínyjabínyja a zsebünkben van...
Homályos a gömb üzenete, többen döbbenten nézik. Ez volt az új cseresznyénk, béke poraira...
Ha szakszerű munkát akarok mutatni, kénytelen vagyok az általam elvégzettet betenni, bár nem kenyerem a dicsekvés. A jövő már lelki szemeim előtt, ahogy a meghagyott teljes termő árak roskadoznak az ízletes gyümölcstől.
Ez a fúria az egyik barack (én erre szakosodtam)...
A diót megkíméltük, valamit azért enni is kell... Ez meg olyan rafkós, szerintem visszaütne, ha ollóval közelítenék...
Baj vagy nem baj a sárga zuzmó, sosem fog kiderülni...
A kisdedek mindeközben vígan játszottak a porban. Szernecsére ilyenkor még igen alacsonyan van az ingerküszöbük, bármivel beérik...
Később Zsifika is visszatért, egy ilyen bulit nem lehet kihagyni. Asszonyok a napsütésben...
Akartam permetezni, de naná hogy én is inkább trafikáltam. Szerény ebédünk megtöltötte az asztalt, de nem főztünk, elvette volna az időt a napfürdőzéstől...
Bocs de ezt muszáj, az elkészült mű. Ne hívjátok azért rögtön a Cseresznye Ombudsman-t, ez állítólag jó neki.
Remélem nem lesz azért idén túl drága a cseresznye...
A nagyobb nyomoroncok a teljes hátsó fertály feldúlásával múlatták az időt, de azt legalább elég kitartóan. Előtérben a betongyártó M bánya, hátrébb a kőfejtő. Az M bánya később tönkrement, jogutódja (akik átvették a műszerparkot is) az S bánya lett...
A művészi installációk száma is bővült, erről egyenlőre nem beszélhetek, a pilot project a málnák közelében megtekinthető...
A porozásnál márcsak a komposzthordás jobb meló, szerencsére egy legény talpon volt a vidéken...
Korán sötétedik még, de nem eléggé...
Ezzel a kedves, holdvilág trio tablóval búcsúzom, melyen a fogak számából és állapotából az egyedek életkora, téli táplálékai, illetve a vidámság foka is könnyen megállapítható.
Megosztom veletek legújabb metszés témakörben felszedett szaktudásom: diót, mogyorót nem tavasszal, hanem ősszel tanácsos metszeni, visszavágni. ;) A cseresznyét látnom kell élőben! Izgi.
VálaszTörlésAkkor végképp nem maradtunk le semmiről Huh!:)
VálaszTörlés