Újév, újkalandok (02.20. szombat)

Hosszú várakozás után, eljött a nagy pillanat. Ismét teljes felszereltséggel és szokásos pompánkkal indultunk útnak, szeretett földdarabunk ölébe. Semmi hókamóka, csak az évadnyitó gulyásleves, az elszigeteltség hosszú heteiben összegyűjtögetett kincsek leszállítása, metszegetés, tervezgetés stb.

Igazság szerint már voltunk lent egyszer januárban, de az kb. egy egészségügyi sétával volt egyenlő (egész kistestű kutyára gondoljatok). Megnéztük nem történt e bűneset, helyrehozhatatlan természeti katasztrófa, ilyenek. Mindenkit megnyugtatok, nem:).

Most már magabiztosak voltunk, az egerek már felénk se néznek. Egy-két önállóan mozgó kertibútortól eltekintve minden a megszokott helyén, fényességesen várt bennünket.

Az idő egész kedvező volt, némi kis napocska, kb. 10 fok.. Az ebédet a szabadban kívántuk elfogyasztani, ha a fene fenétis. 

Úgy is lett...

Azért ezt csak extrémsportolóknak ajánlom, bár a keményebbek még a sapkát is levették és önfeledten gyíkolnak.

Evés után jöhetett a munka, Khaled ellenőrizte a gyümölcsfáink állapotát...

Illetve baltászta az elhalt elemeket...

Gé önfeledten sárgázott. Nagyon megörült, hogy már nincs megfagyva mint legutóbb. Én méricskéltem itt is ott is, meg a Khalednek segítettem a ritkításban. Adri az autóját buzulta, tipikus telepi felállás.

Így fest a világ arrafelé...

Remélem érzitek, hogy közeleg a tavasz...

Sokáig nem maradhattunk, még korán sötétedik. 

Mi már érezzük, hogy közel a vég és hamarosan mehet a ROKKENROLL!

Spontánkodunk decemberben (12.06. szombat)

Jól elherdáltuk a novembert, ahelyett hogy szorgosan rendezkedtünk volna télire. Gyuri egyedül - magamagától - lezárta a vizet, örök hálánk üldözni fogja.

Bokros teendőink közepette leszaladtunk azért, hogy a kínos dolgokat eltakarítsuk, Gábi fészkét vastagon egérirtóval behintsük, stb. Szerencsére ebben segítségünk is akadt, Dombosék apraja nagyja.

A kisfiúk bűnös üzelmek érdekében az újházba vonultak, mi Génél színleltük a munkát. Kéváztunk és pofáztunk, dehát ezt is meg kell valakinak csinálni. Lilike a női szakaszhoz csatlakozott, boldogan fedezte fel kedves nyári kincseit. A műanyagedények és csavarok reszkessenek.

A szokásos képen látszik a novemberi statusquo...

Nagyon elégedettek vagyunk:))). Idén elkészült a csatorna, a vezetékes víz. A csodás házunk használatra kész, villannyal fölszerelt. A kert épül és szépül, nem röhög.

Na persze vár még ránk ezer feladat, de ha rájövünk, hogy eztán már egy tapodtat sincs kedvünk mozdulni, csak hűsölni az árnyékban, akkor sem érhet nagy baj:).

Terveink dióhéjban a jövő évre, mert szerintem kicsit azért lesz kedvünk dolgozni:).
- További világítótestek felszerelése, a kút aknájának befejezése.
-Újhaza: fürdőszoba burkolás, mosdó kialakítás.
-Még egy réteg teljeskörű festés, csak a tökéletesség kedvéért.
-Teakonyha kialakítás
-Terasz lefedése, nyárikonyha megtervezése.
-Gábi fészkének kipofozása, tetőtér rendbehozatala.
-Új ágyások, termőreforduló ültetvények.
-Homokozó, medence, szerszámoskamra
-Stb.
-Stb.

Szóval tényleg csak apróságok, csuklóból:)))).

Azt hiszem nem is búcsúzhatnánk méltóbban az óévtől, mint az egyik legifjabb Kisoroszi rajongó képeivel...

Viszontlátás, a következő bekezdés már 2016-ban lesz:)

II. Hivatalos avató - Barátaink kedvére (10.24. szombat)

Kétséges volt, de szerencsére sikerült megvalósítani a másik várva várt mulatságot is, hűséges segítőink, legjobb barátaink számára. 

Sokféle munkában részt vettek, ötletekkel szolgáltak és rendületlenül hallgatták az összes síkunalmas szöveget, amit a telkezéssel kapcsolatban egész évben összehordtam. Járt nekik egy tisztes grillparty, bár természetesen akár még 100 is.

Az időjárás még mindig nekünk kedvezett, így bár felkészülő lent alvás nélkül, majdnem teljes létszámmal kezdődhetett a mulatság. A menü klasszikus, a hangulat emelkedett...

Játék: Mit rág a Marcika? a. egy erre a célra rendszeresített rongydarabot, b. gyapjút, mert anyukája nemezelni készül és így a legköltséghatékonyabb, c. a saját zokniját, melyből nincsen pótpár:)...

A járni tudók belakják a terepet...

Tiszta szerencse, hogy van ajtó, rendkívül népszerű egyes családoknál...

Vigyázz Misi figyelnek! Hoppá, lebuktam...

Önkéntes száműzetés, bár az értékéből levon valamennyit, hogy a fantás palack még mindig nála van:))))...

A világjáró afrikai nagybácsi is jelen tudott lenni, a kicsik legnagyobb örömére...

Ennyire jó idő volt, simán hédereltünk. Kivéve akiket pelenkáznak, ők szenvedtek...

Egyenlőre nem találtam több képet, aki rendelkezik velük, legyen kedves elküldeni!:)

Fogadalmak napja (10.10. szombat)

Az emberlánya elérzékenyül a szülinapja környékén. Főleg, ha fél éves szorgos munkájára az anyatermészet kacagva fittyethány, és a cafatokat az arcába egyenesen beletunkolja. Kifejtem.

Nem szóltam az idei vetés eredményéről, de nem azért mert homályos volt a gömb üzenete, hanem mert csúfos kudarcba fulladt. A Gábi háza mögötti terület teljes fiaskó, hiába a rendszeres öntözés. Egyszerűen teljesen homokos, tűzi a nap megállás nélkül. Ezt még a paradicsom sem bírja ki. Mondjuk volt aszályos 2 hét nyáron, mikor magára hagytuk csenevész palántáinkat, na de akkor is. Ez nem magyarázza, hogy gyakorlatilag semmi nem termett, még a tavaly tűrhető cukkini is csak vegetált.

Ezt még akár fel is lehetne dolgozni, pszichiátriai segítség igénybevétele nélkül, de ezzel nincs vége.

Tájkép, zöldellő fűvel, októberben...

Zöldellő tájkép Kuleddel és üreschipses zacskóval...

De az azért már kurvasok, hogy az egész nyáron bonszáj méretű, 3 leveles paprikapalánta megőrül és elkezd virágozni...

Illetve, hogy a grillező előtt vélhetően random elszóródott paradicsommag! szárba szökken!, és méteres! virágzó! fává! terebélyesedik!...

Azbeszmegbassza...
Kiírottam az egész francos vetemény utolsó kóróját is, irmagja se maradjon. Felnéztem a keresztre és az Ön és Földanya hibáztatását félretéve új stratégiát fogadtam erre az évre. Hamarosan meglátjátok, ennyi volt a szidalom és fogadalom.

Rövidhírek:
1. A diófa szépen termett, hamarosan megszedtük, de nem akarjuk mi azt örökké lopni. Marhára meg kell vennünk ezt a telket. Erre még nincs stratégia, de megfogadtuk ezt is...

2. A bácsinéninél építőanyagok jelentek meg, vsz sikerült eladni a telket, vagy a felét. Megfogadtuk, hogy nem lopunk többet a téglából, azért az mégis durva lenne...

Meglátjuk mit fogunk ebből betartani:)

Bedolgozás (09.26. szombat)

Az óriási és remek családiparty szerzeményeit, csak így két héttel később tudtuk bedolgozni.

Az idő igazán ősziesre fordult, de remek volt egy kis munkához.

Őszies tájképünk következik...

Mérőszalag, már nem tom minek:)...

Mint egy reneszánsz csendélet, nemde?...

És most következzenek az új burjánok. Obis leértékelésből és otthoni túlszaporodásból származó  példányok először. 

Ez a dísz!borostyán, a kerítést hivatott ápolni és eltakarni...

Lonc, obis félholt, de reménykedünk, szintén zenész...

Vadszőlő, pláne...

 Egy kis vinca, ebből készül a cavington, reméljük elszaporodik, van rá igény...

Nagy tömegű borostyán egy másik szakaszon, hajrá...

Mire ezeket bedolgoztam, el is fáradtam. Pihenésképpen élvezzétek velem a termésében pompázó galagonyát, háttérben hangsúlyos HÁZ...

Most következett az igazi boldogság (lássuk be az előzőekből vajmi kevés éli meg a jövő évet) ,a csodás Vilo gyümölcsfák elültetése. Igyekeztem számolni a várható növekedéssel. A két ház közötti ösvény bal oldalára kerültek (ha Gé felé nézünk), egy kiirtandó meggy helyére, ill. 8 m-rel odébb. Hatalmas gödröt ástam, nem volt könnyű, mert már nagyon kiszáradt a föld. Tettem bele jó trágyát és alaposan belocsoltam. Még házibarkács szellőző, öntözőre is futotta. Ez a rusnya műanyag palack az, remélem működni fog...

Elégedett vagyok, remélem jól fogják magukat érezni. Később még egy fejlesztésre futotta. A családi bulin a szigetcsúcson jártunk. Még ott nem írtam le, de förtelmesen alacsony volt a Duna. Ennek következtében csodás gömbölyded kövek kerültek elő a mederből. Hoztunk is vagy fél tonnát és végre a rondácska, törött téglákat el tudtuk távolítani a tűzrakóból. Az átmérője megint nőtt vagy fél métert, de hát sok az éhes száj...

El vagyunk ájulva!:)