2019.03.23. szombat - kapitalizmus a homokozóban

Kicsit megint lemaradtam, de ez nem komoly, cask alig egy hónapos kihagyás.
Nem kell megijedni!
Szokásos lényegretörő stílusomban, úgyis percek alatt a végére járunk ennek a röpke időszaknak.
Igen, ez már a tavasz, bár kis csalás, mert azt az egy ágat fotózom minden éveben, amely Gé házának melegétől mindig sokkal előbb virágzik...

Voltak velünk mindenféle kölkök, bár nem sokat láttuk őket. Újabb gyárak nyíltak, méghozzá most épp Suzuki (lakhatási ártalom:)). Mikó volt a főnök/tulajdonos/hajcsár és dolgoztatta a másik kettőt 1 dollárért...

Szerencsére nem tűrtek örökké, fellázadtak! A szaktudás birtokában új gyártat nyitott a Khd és Lili, a nyereségen igazságosan megosztoztak. Orbán Győző és Mészáros Lőrinc szerelemgyereke pedig hoppon maradt, már addigra hülyére kereste magát! Hogy mik vannak...

  Jómunkásember...

Hogy mit csináltunk, vagy ettünk arról nem maradtak emlékeim, de hátha mások meglékeznek és kiegészítik a mesét. A Suzukis sztorinál mondjuk nem less jobb:)
Közben voltak akik dolgoztak, voltak akik nem. A természet mindenesetre éledez, élénkül a növények nedvkeringése (ugye Kiskhaled, hogy a táplálékláncot már ne is említsem)...

Ennek a fának reszeltek...

Nem voltunk restek és egy pajkos családi kört is tettünk a biciklikkel. A kerekünk ugyan lapos, de a hangulat emelkedett...

Jól megérdemelt pihenő...

Idei első csoportképünk, nagyot mehetne az antiinstán...

Ilyen romantikus a kert eleje, szerencsére a fű nem indult még be. Hajjaj kezdődik a véget nem érő holafűnyíró, nemjóafűnyíró, terontottadel, sosemvoltjó, szereldmeg, demileszafűvel...

Amúgy főleg a következő heti fergetegpartira készültünk örjöngve, tartsatok velünk!

Zoltán utcai oázis - mindeközben

Gyors helyzetjelentés a palánták házatájáról.
Most még bíztató, de csak hogy annál nagyobb legyen a pofáraesés...

A zeller is kibújt, hamarosan jöhet a cukkíni!

Teljes a csapat - 2019.03.16. szombat

Pusztító csapatunk oszlopos tagja - Bodri - visszatért az anyaföldünkre. Ennek következtében víg anarchiában érkeztünk meg, és folytattuk kétes tevékenységeinket. Ez idő egynelőre jó volt, de nem sokáig...

A jó gazda szeme mindent lát, Adri gyorsan be is járta a birtokot. Hátha a rabszolgák nem végeztek el minden fontos feladatot. 'Permetezés volt? Ezt megmetszettétek? Mik ezek a gallyak? Ez mióta van itt? stb. Úrrá lettem a kísértésen, hogy egy tompa tárggyal fejbeverjem és bedaráljam a komposztba.
Inkább csináltam képeket erről a nyáron hihetetlennek tűnő jelenségről...

A csillagmohák szőnyagében, mely a régi utat takarja, még algák is vannak...

Rusztikus...

 

A bunko hajcsár...

Meg is embereltünk magukat rögvest. Gé és ifjú padavanja megújítják a napórát...

Hát ez aztán upgrade...

Én idén megint nem rendeltem levendulát. Világszégyenemben utánajártam azonban, hogyan lehet (ha egyáltalán) a meglévőket szaporítani. Tréfás vállakozás ez attól, akinek még a retek is nehézséget okoz, de lássuk.
Végy egy szépenfejlett levendulabokrot, vágj le számos zöld ágat. Pucold fel a végeit és mártsd gyökereztetőporba (job ha fásszárúaknakvaló, de nem ezen fog múlani)...

A bébik mehetnek egy dústalajú, szinte sárosra öntözött dézsába, vagy bármibe, pár hét múlva úgyis megy a kukába az egész...

Úgy érzem megtettem ami emberileg lehetséges. Gábi gyomlált, a fiúk bicikliztek egyet.

Az idő naná hogy beborult...

Ezúttal sikerült meglátogatni Csontiékat is, csodásan fejlődtek a télen, majd részletesen megmutatom. Mindent megcsodáltunk, majd onnan már egyenesen haza indultunk.

Pápá mini levendulák...

Városnézéssel tarkítva - 2019.03.09. szombat

Most már nem hagyjuk magunkat, különösen hogy vendéget is hívtunk. Az idő fos, de a java csak délután jön:).


Rendezett sorokban vonultunk Dunakeszi felé, Zsifi pincerendezési munkáit is megkönnyítendő.
Némi perszonalizált ellátmánnyal (kaksicsiga - fiúk, köröspirító - gabi, hajdinaszelet (sicc) -én) és egy lelkes Bencussal keltunk útra. Na de milyen útra. Nem először ver át a Waze, mert mikozben a körforgalmak erdejére koncentráltam már úton is voltunk az M2-es Vác felé. Nyilván rövidebb öt perccel, ha természetesen nem késsük le a kompot pont ugyanennyivel.
Na de mi nem csüggedünk, azonnal városnéző uzemmódba kapcsoltunk...

Ezen nincs mit bánkódni. Kakaós csigusz, kávé be és séta. Gének úgy beütött a kávé, hogy csak futottunk utána...

Jópofák...

Letelepedtünk az állomásnál, a fiúk próbálták kinyírni magukat...

A komp és a személyzet a régi, az viszont most ütött be, hogy ezt a romhalmazt eskövőre is lehet bérelni. Univerzális nemigaz?...

Föld...

Természetesen mire megérkeztünk eltűnt a nap és csendesen szemerkélt...

A fiúk szokásos tevékeségüket, a tempós pusztítást végezték, én megtrimmeltem a bokorzatot...

Ezek a tavaly őszi karalábék, szép hosszú tavasznak tekintették az idei telet. Kíváncsian várjuk, elkezdenek e hasasodni, vagy észbekapnak és szépen megpusztulnak, mint minden más rendes veteményünk...

Közben a könyhában is serénykedtünk, elkészült a kiváló rántotthús, stb. A komosztos dobozért bocs, tudom hogy levon a gasztronómiai élményből...

Szieszta szép új takarókkal, ezt skubizzátok...

Az idő egyre rosszabbra fordult sajnos, és talán a további örjöngéssel tölthető este is csábított egyeseket, de már nem sok mindre futotta. Inkább csináltam pár képet, hogy lássátok mi a pálya.
Íme azért egyik üdvösként, a kedvenc fajtám...

Csak mert szép...

 Mert szép lesz, bár most kicsit hervesztó...

De a legszebb, az új kukánk, szintén névnapi szerzemény...

A robbanásszerűen szaporodó eper...

 Ennyi mára, vár az Xbox!:) Folytatjuk!

Beindul a munka, permetez, ültet a nép - 2019.03.03. vasárnap

Mostmár semmi sem állíthat meg minket, hiába a rossz idő mi megyünk, mert nyakunkon a tavasz.
Népszerűságünk furcsán hullámzó, valahogy a felhők számával arányosan csökken mindig.
Majd megkérdezek egy tvjóst, vajon hogy van ez az összefüggés.

Szürke fellegek, cserébe éledező zöld gyep, másnéven vitális tarack...

Az eper máris bomba formában van. Köszönhetően Gábi átültetési erőfeszítéseinek, és az évek óta gyűjtögetett "kicsierős", másnéven komposzt áldásos munkájának...

A potyóka lassan levelet bont, ez sosem bír magával...

Hát ez kész, csontja legalább nem tört. Nem tudom eldönteni, hogy egy szomorú bibliai képre, vagy a Fűrész filmek "az áldozat ébredése" jeleneteire asszociáljak...

 

Tanakodás közben sem tétlenkedtünk, télvégi lemosó permetezés végrehajtva. Ez fontos, mert enyhe volt a tél, a kórokozók röhögve átteleltek. Eddig sem zavartatták éppen magukat, de nem szeretném, ha idén gólemmé fejlődve, vidám kalaplengetés közben, egészben zabálnák fel a gyömülcsfákat.

Közben Gé és ifjú padavanja már az új sütőt tesztelik. Klasszikus szezonnyitó zöldbabfőzi és ragacsos barna dzsuva, pardon, akarom mondani gombafasírt...

Külcsín és belbecs, tökéletes összhangban, by Marzsóék...

A sidedish inkonzisztenciájáért természetesen teljes mértékben vállalom a felelősséget! Na de viccolkodom itt, az ebéd olyannyira finom volt, hogy a Kuled kisvártatva bedobta a szundit. Én is állítólag, bár szerintem nekem csak Khd elnyomta valamelyik létfontosságú szervemet tápláló fő verőeremet.

Közben az eső is eleredt, de nem gondolta komolyan...

Úgy kipihentem magamat, hogy inkább gyorsan felkeltem és felástam a paradicsomágyást. Idén ide a mindenmás kerül a parik majd mennek egy másik parcellába. A dús komposzton, dús televény növend, ez köztudott. Remélem még nem szopolyozták ki teljesen három év kínkeserves munkájával előállított humuszomat...

Azért ez impozáns szerintem, pláne mert a magok is elültetésre kerültek részben. Szórtunk bele petrezselymet, répát, retket, borsót. Nem, nem tettem táblákat, teljesen mindegy hol mi fog nemkinőni...

Háttérben a szemétdomb, igazán impozáns látvány. Ezzel is kezdünk valamit, tartsatok velünk!

Külső helyszín - 2019.03.02

Mióta olyan szerencsénk van, hogy végre besüt az ablakunkon a nap, vérmes reményeket fűztem a palántaneveléshez. Tavaly a régi ablakokon beömlő jeges szél elbizonytalanított, de az ocsmány új műanyagnak ez nem lehet probléma. Mivel már hónapokkal ezelőtt kicsavartuk a téliálmot alvó OBIs dolgozók elgémberedett ujjai közül a szükséges felszereléseket, cask azt vártuk, hogy március legyen és  belevághassunk...

Khd evőkanállal is készült...

A paradicsomnak és a zellernek ütött az órája...

Ebben nem lehet hiba. Hacsak: a macskák kikaparják, beletaposnak, ráfekszenek, pisilnak, kakálnak. Nem locsoljuk, túllocsoljuk, bepunnyasztjuk, megfázatjuk, kiégetjük, lerántjuk, beleborítunk valamit, tollakat, villákat, kisautókat szurkálunk bele...

Lejegyzem, mert elfelejtem mit hova ültettem. A cimke a gyengék fegyvere, ne is kérdezzétek. Szóval ha elöttem a tál és az felém eső sor a zeller akkor a paradicsomok ímigyen következnek balról jobbra dobozonként: 1. fürtös, 2. fürtös cserkó, 3. befőző, 4. zebra...

 

Itt már szépen meglocsolva várják, hogy kikelhessenek...

Ugyanitt tejfölös, joghurtos poharakat nagymennyiségben felvásárolunk!