Beszerzés a Keletinél

Most, hogy megérkezett az igazi tél, idejét láttuk az első beszerző körút lebonyolításának.
Névnapi apropóból és mert arra is vitt az utunk (milyen praktikus) benéztünk a Hermes (Ági nem a selyemsálas) Keletinél lévő egységébe.

Vizualizálom...

Mennyivel kedvesebb a logója, nem igaz?
És mennyivel hasznosabb dolgokat árulnak, azt fölösleges is lenne részletezni. Kapható itt kapa, aszkorbinsav, darázsirtó, pálinkafőző üst, raffia, kiskertajtó és sok-sok magocska. Ez utóbbiakért mentünk. A tervek szerint Gé lesz a fő palánta mester, mert neki naposabb az előszobája, és mert sokkal rendesebb mint mi.
Beszereztünk:
Palántázandó: kosszarvú zöldpaprika, cukkini, padlizsán, zöldbab (bokros fajta)
Magról, helybe ültetendő: rukkola, retek, karalábé, spenót.
Nem akarunk túlzásba esni, de könnyen elkapja az embert a gépszíj. Egyenlőre azt sem tudjuk mivel fogjuk locsolni mindezt, de amíg élek remélek.

A pompás drazsírozott retek mag is látható ezen a remek felvételen...

Ezzel magot spórolunk és később ritkítani sem kell.
Be fogok röhögni, ha bármivel a ritkítás lesz a legnagyobb probléma.

Álmodik a nyomor

Tegyük fel, hogy megvalósul amit az idei szezonra elterveztünk.
Nevesül: kerítés, villanyáram, csatorna, víz valahonnan, fedett búvóhely, akkor jön a kert.
A mostani állapot idillikus ősi, de valamit enni is kell ugye. A földtúró hajlam erősen fejlett a családban, legalábbis elméleti síkon. Ha minden jól megy, hamarosan jöhet a puding próbája.

Így fest most...

A felsoroltakhoz képest nyilván gyerekjáték lesz pár jól fejlett palántát eldugdosni, időnként locsolgatni, majdan kacagva szüretelni. Virágok is lesznek, naná.
Szóval megy a locsolás és HOPPÁ...

Legújabb sorozatunk beharangozóját olvashattátok, hamarosan az ültetni kívánt növények is felsorakoznak, ahogy Én képzelem:)

Csontvázak a szekrényből I.

Új sorozatot indítok.
Időről időre előrántok egy kínos vagy kevésbé kínos dokumentumot.
A személyiségi jogokat magasról leszarom!

1996. augusztus - Kisoroszi

 

Azon túl, hogy Gábi időközben átült a kép jobb oldalára, csak annyi lényeges különbséget lehet felfedezni, hogy eltűnt a V-AS, de erről majd még részletesen szólok.

2013. október - Kisoroszi

Az első konkrét lépés - Villany bejárás

Ma találkoztunk választott szakemberünkkel villany ügyben.
11 órára beszéltük meg a találkozót az Akácfa utcai oldalon.
Reggelre dögvész söpört végig a családon, de szerencsére csak a hímnemű egyedeket érintette.
Így én nem voltam akadályozva, töretlen lelkesedéssel tuszkoltam a szörcsögő, nyöszörgő bandát a Jetibe.
Menet közben felhívtam Richárdot, mert eszembe jutott, hogy felvehetnénk Tahiban is.
Ő addigra már a helyszínen volt, bár a pontosan melyik is a mi egységünk kérdésre talányos választ tudtam csak adni. Kb. az utca közepénél, balra egy elhagyott telek, bomladozó bunkerral, jobbra egy rendezettebb elhagyatott. Amit a kettő között lát és ősdzsumbujnak vél, amit csak véletlenül felejtettek ott a természetvédők, na az a célpont.
Lehet némi érzéke a kihívásokhoz, mert pontosan betájolta a megfelelő helyrajzi számot:).
Gyorsan megbeszéltük a fontosabb pontokat.
Ha enyhén akarom magam kifejezni kételkedett, ha az igazságot mondom, totál őrültnek tart.
Első kérdése: miért nem valamelyik másik telket vettük meg, azok mégiscsak teleknek látszanak?
Mondtam mert ezt is meg kellett valakinek venni, olyan kedves. Na de olyan kicsi. Erre én: nem kicsi ez csak keskeny, nagy különbség, meg hát nézzen ránk, szeretjük a kihívásokat. Neki erről talán más elképzelése van, de asszem ezen a ponton megértette, nem akadékoskodott többet:).
A villanyvezeték sajnos az utca másik oldalán fut, földkábel kellene. Bár, ha több ütemű építkezés várható, első körben elég egy ideiglenes elhelyezés is, légkábellel. Szükséges lesz egy tégla faldarab megépítése, arra lehetne tenni az órát, vagy esetleg egy önálló segédoszlopra.
Készített egy rajzot, aláírtuk a meghatalmazást.
Én következem, el kell küldenem neki a mostani állapotot tükröző rajzot és egyéb adatokat. Ez alapján készül az igénybejelentő, amit már Ő visz majd az ELMÜ-höz.

Pát intettünk, kicsit még kapirgáltunk. Lemértük a kapu méretét, 110 cm.
Indulhattunk haza, de útba ejtettük a boltot, kicsit bezsegtünk a cityben.
Megálltunk a Halápi Lovardánál is ismerkedni.

Épp zárt edzés volt, az amerikai stílusú, lóközpontú lovaglást gyakorolták. Ennek majd utána nézek, mert hogy lehet nem lóközpontú egy lovaglás.
Na mindegy, nagyon helyesek voltak, mehetünk lovagolni. Kulednak ki is néztünk egy pusztító külsejű pónit. Jól meglesznek.

Hazafelé sasszemmel lestük a gazdaboltokat és faiskolákat. Annak is eljön az ideje:)

Minden jó, ha a vége jó

Egyszer vót, hol nem vót, vót eccer egy szegén asszony és annak három lánya.

Mindenik világszép vot és okos ment a csillag.

Étek édegétek, de hogy mibül azt csak a rosseb tudja. 

Gondult egyet a szegény asszuny, erőtette a gondulatot, de nyarallani csak nem futotta a sok diszkózás mellett.

Jött szaporán a vasorrú bába, átbucskázott a fején és pateróta a faméliát szerény hajlékába.

Jótett helyébe jót várj, mondta az asszuny, s mire az egyet pislantott, lezabáták a összes paradicsomját.

Ahogy ottan múlatják az időt uriast, megirigyelé a másét lassacskán az asszon.

Nékünk is lesz fődünk pulyáim, ne ríjátok ki a két pár kancsal szemeteket, ha lósót eszünk is karácsonig, akkó is úgy lesz. Tudni köll az asszonságrul, hogy olyan erős akarattya vót, hogy attul még a hétfejű sárkán is szűkölve rottyantott a sifonérba.

Még egy kiadós devizahitöly sem tellett belé, úgy is lett...

A rögös újrakezdés

Hagyjuk a nagy szavakat, reméljük idén jelentős fejleményeket érünk el.
Gével megolvastuk évtizedes levelezéseinket vízről, lovakról, házbontásról és véresre röhögtük magunkat.
Nincs új a nap alatt.
Bár a munkaerőforrás jelentősen bővült.

Megfélemlített, bevándorló feketemunkások éhbérért robotolnak...

Reméljük a legjobbakat:)