A csonka hétvége kimaxolva jó. Én szombaton ugyan kicsit dolgoztam, de az nem volt jelentős. Délután tömegesen felkerekedtünk az Obiba. Végre vettünk növényeket, magokat, egyebet (köszönjük szponzoraink támogatását!!!). Kuled kicsit heavy volt, de ez az áruház mindig kihozza belőle az állatot, nem sokkal később belőlünk is. Csak a legfontosabb dolgot nem kaptuk meg, de sebaj.
Vasárnap reggel úrias időben indultunk útnak, az időjárás felejthető. Meg is álltunk Tahiban egy eddig kihagyott növényesnél, hátha gazdagíthatjuk készleteinket. Csodás volt a kínálat és sasszemű Gé meg is találta, amit az obiban hiába kerestünk...
Büszke dolgozóink kezében: (jobbra) A gazdánál, egy magas törzsön nevelt fekete ribiszke és az attrakció Kulednál (balra) a mandulafa!!! Mégpedig a Tétényi Kedvenc fajta.
"Tétényi kedvenc mandulafa - Középérésű termése hengeres. Termése nagyon könnyen törhető, bélaránya nagy. Fája gyenge növekedésű, szétterülő koronája ritka, kúpalakú, de ennek ellenére bőtermő és jól rázható. Középidőben virágzik."
Ez mind csodás, a gond csak az lehet, hogy egy darab van belőle. Apróság, egyenlőre ezzel nem foglalkozunk, komoly reményeim vannak arra vonatkozóan, hogy a környéken mandulafák rejtőznek tömegesen.
Imigyen felszerelkezve, emelkedett hangulatban autókáztunk a még nem túl tavaszias kisoroszi úton...
Nini, egy nyáj...
Megérkezvén egyből a megfelelő ültetési helyek előkészítésén fáradoztunk, illetve kijelöltük (én) és felástuk (adri) a leendő új ágyások helyét. Idén új stratégiával, reményekkel telve újra próbálkozunk a zöldségtermesztéssel. Az ásás döbbenetesen érdekes velejárója, a porhanyós csernozjom záloga...
Hát itt látható a szégyen (fájdalmamra leginkább a futóhomok és jellegtelen homoktalajok kategóriába sorolható), melyet a természet szavával összhangban fogunk a magunk javára fordítani. Ha a hegy nem megy ugyebár. Leendő kísérleti fűszerkertünk, első generációs növényei...
Off topic, pihenő a gazduramnak is jár (plusz ellenőrizhető, hogy elég menő e mikor pipázik)...
A kis büszkeségünk ebbe a szerencsétlen és eddig szemétlerakónak használt kútgyűrűbe került. Jó adag kertifölddel, beöntözve, mulcsolva. Már csak a pajtásokat kell megtalálni, különben bazdmeg ez sosem fog teremni egy szemet sem...
Szerény, de annál ízletesebb ebédünket az újhazában fogyasztottuk. Ekkorra futott be a siserehad Esztergomból. Bár az ételt nem kell tőlük félteni, a fűrésszel nem árt vigyázni. Khaled oktatja a kisdedeket a szerszám szakszerű használatára...
Adri közben már a túlvégen réved és felszabadítja a hátsó kaput az ostorfa szorításából...
Na látod, egy ilyen mesterrel megy ez mint a...
A lányok vizet hoznak a kútról...
A tűzrakást is tanítani kell, Lilike hálás közönség...
Én közben a tavalyi kincseinket tartottam karban...
Persze még korán sötétedik, sokkal korábban mint kellene. Mire a fiúk igazán belelendültek, már indulni is kellett. Ez okozott kisebb sírógörcsöket, de a szezon még csak most kezdődik, hamarosan vér is fog hullani.
Maradjatok velünk!
