Felvirradt a nagy nap.
Na persze, csak nem gondoljátok??? Khd szuszog és sóhajtozik, Bencus vergődik, fogat csikorgat és nyöszörög. Ami még önmagában hagyján, de vergődés közben felrúgja az 5 literes kannát, melynek szinte teljes tartalmát felszívja a matraca. Azért nem mindet, hogy a takaróra is maradjon, melyet a helycsere alkalmával Gabikára hagyományoz.
Szerencsére én minderről egy csodás, gőzölgő kávé mellett értesültem, nem testközelből. A népszerűség átka mondhatnánk, de ilyet azért mégsem mondunk az éjszaka folyamán S-alakban meggörbült, enyhén dohos szagot árasztó Anyánknak. Inkább a balszerencsét okoljuk, mely mindig a legjobbakat találja telibe:).
És most nézzünk szép virágzó fákat, hogy megnyugodjanak az idegeink...
Pokolfajzatok jobbra el, kávé, teendők megbeszélése, közben a látvány a lépcsőről...
A diófa még csak most indít, de így is impozáns látvány...
Azt hiszem mindennel elkészültünk, érkeztek a vendégek. Sajnos a nagyja áldozatul esett a szentendrei dugónak. Legalább volt kedvük a nyugágyat tesztelni. Közben áldozatos rabszolgák engedélyt kérnek naptejezésre, az uraság kegyes mosollyal jóváhagyja...
Nem sokat lacóztunk, az ebédkészítéssel párhuzamosan megkezdődtek versenyszámaink. Kicsik és nagyok együtt mutathatták meg leleményességüket, erejüket. Itt éppen horgászat a táma...
Döbbenet...
Vicceltek, ezt bárki meg tudja csinálni. "Tüsss!"...
Halat a szákba! Marcin látszott, hogy egyik barátja kosaras! Csont nélkül...
Bencusnak a vérében van!...
Ipari pinata, nagy könnyebbség...
Diósfutás...
Kalózka ámult és bámult, szóhoz sem jutott...
A napközben felgyülemlett feszültség levezetésének biztos módja...
A zsákmányon meg kell osztozkodni...
Még mindig volt hátra, két fő attrakció. Bencussal megterveztük a motoros-rolleres-bringás ügyességi pályát.
Volt aki elsőre kikészült...
Na de meg is vigasztalódott...
Mindenki kapott lehetőséget...
Én a pontokat jegyeztem, mindenki fergetegesen teljesített. Külön bejegyzést fogok szentelni vendégfotóinknak, melyek más aspektusból is feldolgozzák az eseményeket.
Következett a várva várt "rókakeresés" ezúttal stílusosan, halasan...
Nagy lendület és hajrá...
A koronás hal, két! pontot ér...
Ennek lehet örülni...
Eredményt három kategóriában hirdettünk (Keszeg és Delfin csapatok), így a legrosszabb helyezés a bronz lett volna, a nem lett volna mindenki első:).
A továbbiakban mindenki örvendezett és mókázott, megette a fellelhető maradékokat, felfedezte a még le nem tesztelt kedvenc játékokat...
Mások magukat fotózták, gerilla marketing...
A kép érdekessége, hogy Dudus itt még gyanútlanul vihorászott, azonban egy dallamos "b..meg" kíséretében hamarosan már, nyüszítő családját felpakolva, egy majdnem elfeledett színházi előadásra suhant.
A maradék mosogatott és pakolászott, nem mellesleg tereferélt végre.
Hogy, hogy nem az éj leszálltával a létszám megint egyel növekedett. Enyhe nyomásra átadtuk saját lebujunkat a kényes tömegeknek. Az alvás említésére, Gábin amúgy is enyhe remegés futott keresztül, nem lett volna szerencsés ezt tovább tetézni. Pedig a matrac már délelőtt megszáradt...
Mindenkinek köszönjük, hogy eljött és velünk őrjöngött!
A 2018-as szezont hivatalosan megnyitom!:)
Jó sok fénykép! Csak így tovább!
VálaszTörlésIgyekszem, de a szegyent már lemosni nem tudom:)
VálaszTörlésDe jó volt újra olvasni! (Pipike, nehogy elveszítsd idén az írói lelkesedésed! Kár lenne!)
VálaszTörlésÉs mindjárt újra felvirrad a szezonindító buli napja! Éljen! :)