2016. február 1., hétfő

Fogadalmak napja (10.10. szombat)

Az emberlánya elérzékenyül a szülinapja környékén. Főleg, ha fél éves szorgos munkájára az anyatermészet kacagva fittyethány, és a cafatokat az arcába egyenesen beletunkolja. Kifejtem.

Nem szóltam az idei vetés eredményéről, de nem azért mert homályos volt a gömb üzenete, hanem mert csúfos kudarcba fulladt. A Gábi háza mögötti terület teljes fiaskó, hiába a rendszeres öntözés. Egyszerűen teljesen homokos, tűzi a nap megállás nélkül. Ezt még a paradicsom sem bírja ki. Mondjuk volt aszályos 2 hét nyáron, mikor magára hagytuk csenevész palántáinkat, na de akkor is. Ez nem magyarázza, hogy gyakorlatilag semmi nem termett, még a tavaly tűrhető cukkini is csak vegetált.

Ezt még akár fel is lehetne dolgozni, pszichiátriai segítség igénybevétele nélkül, de ezzel nincs vége.

Tájkép, zöldellő fűvel, októberben...

Zöldellő tájkép Kuleddel és üreschipses zacskóval...


De az azért már kurvasok, hogy az egész nyáron bonszáj méretű, 3 leveles paprikapalánta megőrül és elkezd virágozni...


Illetve, hogy a grillező előtt vélhetően random elszóródott paradicsommag! szárba szökken!, és méteres! virágzó! fává! terebélyesedik!...


Azbeszmegbassza...
Kiírottam az egész francos vetemény utolsó kóróját is, irmagja se maradjon. Felnéztem a keresztre és az Ön és Földanya hibáztatását félretéve új stratégiát fogadtam erre az évre. Hamarosan meglátjátok, ennyi volt a szidalom és fogadalom.

Rövidhírek:
1. A diófa szépen termett, hamarosan megszedtük, de nem akarjuk mi azt örökké lopni. Marhára meg kell vennünk ezt a telket. Erre még nincs stratégia, de megfogadtuk ezt is...


2. A bácsinéninél építőanyagok jelentek meg, vsz sikerült eladni a telket, vagy a felét. Megfogadtuk, hogy nem lopunk többet a téglából, azért az mégis durva lenne...


Meglátjuk mit fogunk ebből betartani:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése