Végre tesztelhettük a pénteki lemenetelt. Igyekeztem csütörtökön mindent összepakolni. Remek munkhelyem péntekenként hajlandó tőlem már fél3-kor megválni, így abszolút lehetséges a kultúrált megérkezés.
Siettem haza, felkapkodtuk az utazókat, pát intettünk Májáéknak. A szintidőnk nem túl jó, de isteni volt ott tölteni az estét.
Szerencsére nem vagyunk finnyásak, jöhetett a szalonnasütés...
Az idő kellemes volt, a szúnyogok mérsékelten bosszantóak csak. Khaled a Gábival őshazában, mi Adrival az újhazában aludtunk. Lassan nem árt majd a kanapé, de egyenlőre az is csodás, hogy a saját tetőnk borul fejünk fölé.
07.11. Szombat
Mára vendégsereget vártunk. Ágnesék érkeztek a messzi Budapestről. A váci vonat az ő kedvencük, a családfő azonban a vadiúj bringáját is hozta. Őt Tahiban szem elől is tévesztettük, felfedező útra indult. Jeti leszállította az aprólékot. Marcellka, rutinos kisoroszizóként nyúlt el a fűben, illetve később a dunaparton.
Most csak a kispartra mentünk, bicajos, gyalogos megoszlásban.
Gábi készített addig fincsi pörit (direkt nem írtam, hogy milyen állatból). Micsoda havaii:).
Munkát mostanra már semmilyen szinten nem terveztünk, remélem nem lazulunk le túlságosan. Nagyon kellemesen múlattuk az időt, trécseltünk, ettünk ittunk.
A vendégek sajnos indulni kényszerültek, bezzeg tavaly nem voltak ilyen szemérmesek. Emlékeim szerint lehozták a sátrat és azon melegiben, egy szál ruhájukban lent is aludtak velünk:). Na jó, nőhet még a kisded, jövőre mér kicsapjuk a legelőre:).
07.12. Vasárnap
Sajnos a mai nap, már csak félnap, bár a feladat az volt, hogy egy másik pompás kertipartiba vonszoljuk át magunkat. Reggel gyorsan leszedtem az összes létező terményt. A sárga gyümölcsről kiderült, hogy a híres fosóka szilva, de ez nem vesz el az élvezeti értékéből...
Siettem haza, felkapkodtuk az utazókat, pát intettünk Májáéknak. A szintidőnk nem túl jó, de isteni volt ott tölteni az estét.
És rögvest micsoda kincs hullott ölünkbe?...
bizony az...
jó nagy vödörrel aranyoskáim, ment is bele a komposztba...
Szerencsére nem vagyunk finnyásak, jöhetett a szalonnasütés...
Illetve katonázás...
Csodás parazsunk volt, az építkezésről megmaradt fából...
Az idő kellemes volt, a szúnyogok mérsékelten bosszantóak csak. Khaled a Gábival őshazában, mi Adrival az újhazában aludtunk. Lassan nem árt majd a kanapé, de egyenlőre az is csodás, hogy a saját tetőnk borul fejünk fölé.
07.11. Szombat
Mára vendégsereget vártunk. Ágnesék érkeztek a messzi Budapestről. A váci vonat az ő kedvencük, a családfő azonban a vadiúj bringáját is hozta. Őt Tahiban szem elől is tévesztettük, felfedező útra indult. Jeti leszállította az aprólékot. Marcellka, rutinos kisoroszizóként nyúlt el a fűben, illetve később a dunaparton.
Most csak a kispartra mentünk, bicajos, gyalogos megoszlásban.
Gábi készített addig fincsi pörit (direkt nem írtam, hogy milyen állatból). Micsoda havaii:).
Hűsöl az úri közönség...
Közben mások a betevőért dolgoznak...
Munkát mostanra már semmilyen szinten nem terveztünk, remélem nem lazulunk le túlságosan. Nagyon kellemesen múlattuk az időt, trécseltünk, ettünk ittunk.
A vendégek sajnos indulni kényszerültek, bezzeg tavaly nem voltak ilyen szemérmesek. Emlékeim szerint lehozták a sátrat és azon melegiben, egy szál ruhájukban lent is aludtak velünk:). Na jó, nőhet még a kisded, jövőre mér kicsapjuk a legelőre:).
07.12. Vasárnap
Sajnos a mai nap, már csak félnap, bár a feladat az volt, hogy egy másik pompás kertipartiba vonszoljuk át magunkat. Reggel gyorsan leszedtem az összes létező terményt. A sárga gyümölcsről kiderült, hogy a híres fosóka szilva, de ez nem vesz el az élvezeti értékéből...
Félreértés ne essék, a paradicsom és cukkíni tényleg a teljes termés, az idei év határozottan nem jött be.
Igyekeztünk rendet teremteni, mert a nyaralás előtt ez volt az utolsó körünk. Mindenféle mestereket várunk távollétünkben. Richárd befejezi a villanyszerelést (konnektorok, lámpák), Józsi betonoz és burkol, Gyuri beszereli a wc-t, bojlert, zuhanyzót. Kulcsokat szétosztottuk és könnyes búcsút vettünk.
Nem tartozik szervesen ide, de Agöszéknél végre elkészült a vágyva-vágyott fotográfia. Részünkről egy darab rabszolganagyi és négy darab vérszívó a mérleg, ti kit tudtok bedobni a házavatóbuliba?:))))
Ó ezen mindenki nagyon jól néz ki. Gé a vérszívástól csak kivirul látod... Hány bőrt...
VálaszTörlés