2015. március 8., vasárnap

4. Az osztag és alattvalóik (Március 8. vasárnap)

Elmaradt a beígért hófúvás, töröltük a múzeumi programot. Elég is volt a városi lehetőségekből, megtettük ami emberileg lehetséges. Pénteken férfibrunch (Misi, Mikko, Bence, Khaled) az újhazában, szombaton Planetárium. Nekünk legalább volt lehetőségünk regenerálódni a programok között. Gábi vesztére már csütörtökön felpattant a szopórollerre, úgy tűnik rendesen meg is hajtotta:))).

Mi reggel elugrottunk az OBI-ba, még egyszer utoljára vasárnap. Nem is tudom mi lesz velünk pont a szezonban, kizárt hogy minden meglegyen szombatig. Ilyen nagyívű építkezés közepette, borzalom. Monnyonle!
Na de cserébe nem is vettünk semmit szinte, bár az jelentős:))).

Gábika ájult testét kiszabadítottuk egy rakás dinoszaurusz alól és indultunk is.
Külön attrakció, hogy ez volt első önálló vezető utam a birtokra. Élménybeszámoló, a túlélőktől várható.

Baj nélkül megérkeztünk. A fiúk rohantak az régészásó, régészvilla!!!, régészfűrész!!! irányába és eltűntek egy nagyobb gödörben. Legalább ügyködhettünk..., volna de két dudás nem fér meg. Egymás leleteit becsmérelték, úgyhogy Gábika tovább húzhatta a beleit.

Puki és Kaki a híres paleontológusok...



Mi Adrival a dombon serénykedtünk, bár továbbra sem feltűnő. Az el nem hordott fahalmot eltüzeltük. Itt lesz a legendás szőlőlugas, ha elfelejtettétek volna. 


Közben megmetszettem a fákat, szép erős hajtásokat hoznak. Gereblyéztem is ezerrel, de nem túl látványos, ezért melléfotóztam a talicskát. Ez egy elenyésző kis rakás...


Legnagyobb örömünkre kihajtott mind a három tő tavaly ültetett málna. Már teljesen lemondtam róluk, de szívós fajtának tűnnek. A termés azért még egyenlőre nem foglalóznám a helyetekben...


És a nonpluszultra, amit még az angolkertészek is megirigyelnének...


Bizony, körbevettük az ágyást. Előtte még vetettünk bele sárgarépát is. Erre varrjatok gombot.

Már határozottan zöldül a fű...



Rövid programot terveztünk, mert a Mikkó hazatérését is be kellett kalkulálni, illetve kedvenc Génkről sem lehet "akárhány bőrt lehúzni". Máriának azonban remek ötlete támadt, találkozzunk az Ördögmalom Étteremben Visegrádon. Ők foglaltak asztalt, mert itt oltári a tumultus. A fiúk kicsit szunyáltak a kocsiban, szinte szalonképesek voltunk. Hozzáteszem nincs túl magasan a léc, a célközönség a fellegvári, környékbeli kirándulókból alakul...


Ezek a lények közvetlenül felettünk a pulton nézelődnek. Durva...


Természetesen mind pisztrángot ettünk, fokhagymás, mandulás változatokban. Gábi példás magaviseletének jutalmául szarvassültet falatozott. Már amit sikerült a Khaled szája elől levadásznia...


Kitűnő étel, majd levezetés a patakparton...


A jóból sosem elég, de szerettünk volna még világosban hazaérni. Kifejtettük a gyermekek görcsösen szorító ujjacskái közül a fél tonnánál nagyobb sziklákat, tettünk pár kört a zsilipen. Mérsékelt sírással elszakadtunk. Szuper napunk volt, ez már az igazi tavasz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése