2015. február 22., vasárnap

2. Sült szalonna és első vetés (02.21. szombat)

Nem bírunk magunkkal, egész héten drukkoltunk, hogy jó idő legyen.
Múlthéten szebben indult, de nem volt ok panaszra.
Gábi ugyan lesántult, de nem csüggedett.

Indulás előtt Adri begyűjtötte a Garancsiak adományát. Sok szép reggeli és ebéd asztala (székei), ezentúl a telkünkön piheni ki fáradalmait, illetve néz még nagyobb mulatságok elébe. Ezúton is köszönjük!

A jó munkás egy gyors kávétejszínnel indítja a napot...


A függők pedig egy jó kávéval. Bónusz tájkép gereblyézés előtt...


Ugyanez kávé nélkül, viszont Jetivel, aki vígan csillogtatja magát a délelőtti napsütésben. Ő is jómunkás ember, meg is tankoltuk rendesen, PATPAT...


Mára nem voltak nagy terveink, Adri dolgozott a dombon, én metszegettem, rózsát szelídítettem, gereblyéztem őrületen.
Gábika otthon készített egy jóféle gulyást, a nap fénypontján beburkoltuk...


Mindeközben...


Persze, hogy akad egy Skodri, aki ránk akaszkodik. Azzal indított, hogy a reggelijével megtisztelte a frissen felásott veteményt. Ocsmány egy állat annyi szent, de Khaled elájult tőle. Sőt az ő javára írjuk, hogy az egerek távoztak, máskor is jöhet.

Ebéd után elültettük a különböző tulipán hagymákat...


Plusz 3-3 sor snidling, petrezselyem, zeller. Sárgarépa lesz még, de azt elfelejtettünk venni.


A cukkinit itthon nevelek, paradicsom, paprika palántát majd a piacon veszünk.

Csak a széket fotoshoppoltam a természeti közegbe, az asztal még darabjaiban. Ugye milyen jó helye lesz?


Később beugrott Jenei Úr, akinek az egészségéért a múlt héten komolyan aggódtam. Él és virul, intézkedett is. A csatornázás rendben halad, engedély elhozható, kivitelezővel randi jövő szombaton. Éljen.

Sok szinte semmilyen képet csináltam, mert terveink szerint ez az ősállapot már nem sokáig áll fenn, milyen jó lesz rá emlékezni, mikor a míves kerticsapból buzog a víz...


Adri munkájának gyümölcse, több talicska korhadt fa és szemetek elhordása után. Ez a maradék fa még szárad, hamarosan eltüzelhető...


Ide tervezzük a szőlőlugast (nem röhög). És itt van az ősgyep, majd kijelölök egy fokozottan védett területet.
A szalonnasütést nem hagytuk ki, fotó nem készült mert már elég erős volt a szél, készülődtünk hazafelé.

Tavalyi ültetésünk egyértelműen legsikeresebb egyede, ez a rózsa, Maresz kolléganőm jóvoltából. Nagyon jól érzi magát, csak tudnám, hogyan kell megmetszeni...


Aki még egyszer azt mondja, hogy ez a telek kicsi, ezt megkérem, hogy gereblyézze végig.
Az első traktust mondjuk kihagytam, itt komoly földmunkák várhatóak. Ide fog kerülni az új ház, úgy nézzétek...


Hát nem csodás??? Gábi szerint már csak pont annyira elhanyagolt a terep, mint másoké, nem érheti szó a ház elejét:))).

2 megjegyzés:

  1. Csak ennyit mondok: ÁRVALÁNYHAJ! Hogy viszonyul a drága jó szőlőlugashoz? Nehogy baja essen!

    VálaszTörlés
  2. Próbálom utolérni magam, de annyi itt a fejlemény, hogy nem győzöm olvasni. Viszont az már biztos, hogy a szék erre a tájra termett!

    VálaszTörlés