Múlt csütörtökön végre elérkezett az idő és munka után elmentünk az OBI-ba.
Az újpesti egységet választottuk, mert kutatásaim alapján úgy tűnt onnan ingyen lenne a szállítás.
Még jó, hogy ezen a ponton nem tűnt fel, hogy Budakalászon is van OBI.
Na de hiába, újpesten nem kapható a kiválasztott kerítés, sőt 120 cm-es drótfonat sem.
Adtunk egy pofont a szarnak, de ez még csak az első:).
Rögvest átvetettük magunkat a forgarasi útra. Méretek és összeillőség ellenőrzése, konzultáció az eladóval, OK.
Megvettük a drótot és a betont, illetve pár elengedhetetlen apróságot, mint gyerekméretű kerti kesztyű, három tő málna:). Ekkor úgy éreztük, hogy minden remekül alakul.
Péntekre szabadnapot vettem ki, Khaledet eldobtuk hajnalban az oviba és irány a szajréval kisorosziba. Az idő eléggé vészjósló volt, de még reménykedtem.
Lepakolás, irány haza. Útközben megpillantottuk a kalászi OBI-t, ne beugrottunk, mert az sokkal közelebb van a célállomáshoz. Természetesen hiába, mert a keresett kapu, csak a fogarasin kapható wtf.
Nem maradt másra idő, elugrottunk Agöszhöz, pár kulcs eszközért, alapanyagért.
Khaled oviból haza. Megint úgy érzeztük, hogy jól állunk, minden rendben lesz.
Khaled alvás, ébredés, Gábinál ledepó.
Irány az OBI. Teljes összeomlás, mert a pénztárnál kiderült, hogy a kapu ugyan 6 ezer, de a hozzáválasztott eredetileg 5 ezres oszlop éppenséggel 14 ezer lett a pénztárnál.
Na mondom senki sehova, pénztár bezár újra kell bootolnom.
Hosszas tépelődés, némi ordítozás, áruházi kollégák raportra hívása után úgy döntöttünk marad a cucc, csak az oszlopok számát feleztük meg. Legalább marhajó masszív, masszív és szép...
Mire előkeveredtünk, már ömlött az eső és erősen sötétedett. Még hátra volt egy kör és egy találkozó Richárddal, hogy a villanyügyet rendezzük.
Már nem voltunk túl vidámak, különösen a másnap aggasztott, mivel esőnapra nem volt esélyünk.
Drámai hangulatban autóztunk a vak sötétben, a felbontott utakon, totál dugóban.
Richárdos találkozó közben pipa. Diéta ideoda, az Auchanban feltöltöttük magunkat kakaóscsigával, kólával és megacéloztuk az akaratunkat.
Este nyolckor értünk a telekre, és hordtuk a szajrét az ömlő esőben. Kuled közben már a végét járta, de hős Gé tartotta benne a lelket.
Hazaérkezvén már csak a reménykedés maradt.
A Kuled éjszakára beiktatott még egy lázrohamot, ő sem akart kimaradni a tömeghisztériából.
Mondtam neki, hogy infúziós állványon is levisszük, jobban is lett rögvest!
A happy endet a következő bejegyzésben regélem el!
Az újpesti egységet választottuk, mert kutatásaim alapján úgy tűnt onnan ingyen lenne a szállítás.
Még jó, hogy ezen a ponton nem tűnt fel, hogy Budakalászon is van OBI.
Na de hiába, újpesten nem kapható a kiválasztott kerítés, sőt 120 cm-es drótfonat sem.
Adtunk egy pofont a szarnak, de ez még csak az első:).
Rögvest átvetettük magunkat a forgarasi útra. Méretek és összeillőség ellenőrzése, konzultáció az eladóval, OK.
Megvettük a drótot és a betont, illetve pár elengedhetetlen apróságot, mint gyerekméretű kerti kesztyű, három tő málna:). Ekkor úgy éreztük, hogy minden remekül alakul.
Péntekre szabadnapot vettem ki, Khaledet eldobtuk hajnalban az oviba és irány a szajréval kisorosziba. Az idő eléggé vészjósló volt, de még reménykedtem.
Lepakolás, irány haza. Útközben megpillantottuk a kalászi OBI-t, ne beugrottunk, mert az sokkal közelebb van a célállomáshoz. Természetesen hiába, mert a keresett kapu, csak a fogarasin kapható wtf.
Nem maradt másra idő, elugrottunk Agöszhöz, pár kulcs eszközért, alapanyagért.
Khaled oviból haza. Megint úgy érzeztük, hogy jól állunk, minden rendben lesz.
Khaled alvás, ébredés, Gábinál ledepó.
Irány az OBI. Teljes összeomlás, mert a pénztárnál kiderült, hogy a kapu ugyan 6 ezer, de a hozzáválasztott eredetileg 5 ezres oszlop éppenséggel 14 ezer lett a pénztárnál.
Na mondom senki sehova, pénztár bezár újra kell bootolnom.
Hosszas tépelődés, némi ordítozás, áruházi kollégák raportra hívása után úgy döntöttünk marad a cucc, csak az oszlopok számát feleztük meg. Legalább marhajó masszív, masszív és szép...
Mire előkeveredtünk, már ömlött az eső és erősen sötétedett. Még hátra volt egy kör és egy találkozó Richárddal, hogy a villanyügyet rendezzük.
Már nem voltunk túl vidámak, különösen a másnap aggasztott, mivel esőnapra nem volt esélyünk.
Drámai hangulatban autóztunk a vak sötétben, a felbontott utakon, totál dugóban.
Richárdos találkozó közben pipa. Diéta ideoda, az Auchanban feltöltöttük magunkat kakaóscsigával, kólával és megacéloztuk az akaratunkat.
Este nyolckor értünk a telekre, és hordtuk a szajrét az ömlő esőben. Kuled közben már a végét járta, de hős Gé tartotta benne a lelket.
Hazaérkezvén már csak a reménykedés maradt.
A Kuled éjszakára beiktatott még egy lázrohamot, ő sem akart kimaradni a tömeghisztériából.
Mondtam neki, hogy infúziós állványon is levisszük, jobban is lett rögvest!
A happy endet a következő bejegyzésben regélem el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése